|
|
|
|
Röviden a Leánder és Lensziromról  Bölömbér kerál több mint tizenhat éve foglya Leánder erdejének. A kobold csak azzal a feltétellel engedi szabadon, ha nekiígéri, ami még a királynak sincs. Bölömbér abban a hitben tér haza, hogy remek alkut kötött, de palotájában éppen szépséges leánya tizenhatodik születésnapját ünneplik, kinek világra jöttéről eddig mit sem tudott. Az újdonsült aggódó apa hiába záratja Leánder elől kalitkába Lenszirmot, hiába szövetkezik a lány kérőjével, Mar-Szúr herceggel, hogy segítsen megvédeni Lenszirmot a koboldtól vérszomjas bögöly hadseregével.Leánder eljön Lensziromért, aki beleszeret a sötétben rejtőzködő kobold bársonyos hangjába, könnyei illatába. Csúf arcát, púpját megpillantva azonban rémületében arcul csapja a tőle kapott rózsával. Leánder megsemmisülten távozik. A kerállány azonban hamarosan ráébred, mekkora hibát követett el. Mar-Szúr elől a kobold után szökik, és nem habozik meghozni az áldozatot, hogy elátkozott, megsebzett szerelmét megtalálja. Szeme világával fizet Vaknadálynak, a tengerszem urának az útbaigazításért. Sok-sok kaland, ármány, titok, varázslat, és erőpróba után végül persze minden jóra fordul. Megtörik az átok, a csúf kobold daliás lovaggá lesz, és Lenszirom is visszanyeri szeme világát. Szerelmük beteljesülhet, ahogy hű szolgáiké, a tüneményes komikus páros, Bogyó és Csibecsőr szerelme is. Szilágyi Andor 1993-ban bemutatott neo-romantikus színművét a Csongor és Tünde óta írt legszebb magyar tündérmeseként emlegetik. A Szentivánéji álom hangulatát idéző „szerelmese” természetesen nem nélkülözi a humort sem! Az emberi, a tündér-, az állat- és növényvilág határait összemosó figurák karakterei remek színészi alakítások lehetőségét nyújtják. Bemutató: 2009. szeptember 18. Kamaraszínház |
