TENNESSEE WILLIAMS
A VÁGY VILLAMOSA
színmű két felvonásban
fordította: Czímer József

Blanche Dubois - GYÖRGYI ANNA Jászai-díjas

Stanley Kowalski - KOCSIS PÁL Jászai-díjas

Stella Dubois - LOVAS ROZI

Mitch - GÖRÖG LÁSZLÓ Jászai-díjas

Steve - KOKICS PÉTER

Eunice - SZABÓ IRÉN e.h.

Ápolónő - KEREKES VALÉRIA

Sofőr - LICHTENSTEIN PÁL

Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS
Jelmeztervező: BERZSENYI KRISZTA
Dramaturg: ARI-NAGY BARBARA
Ügyelő: LICHTENSTEIN PÁL
Súgó: BALÁZS ÉVA
Rendezőasszisztens: KRISTON SZABOLCS

Rendező: KISS CSABA Jászai- és József Attila-díjas

A VÁGY VILLAMOSA c. előadás a The University of the South, Sewanee, Tennessee különleges engedélye által, a Casarotto Ramsay & Assoctates Ltd. és a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítésével jött létre.

New Orleans egyik vegyes etnikumú negyedébe váratlanul megérkezik a jobb napokat látott úrinő, Blanche Du Bois. A Vágy nevű villamossal jött látogatóba húgához, Stellához, aki itt lakik férjével, a lengyel bevándorló Stanley Kowalskival. Ezen a környéken az emberek szinte az utcán élnek, az asszonyok átjárnak egymáshoz, a férfiak isznak és pókereznek, a kocsmából pedig egész nap kihallatszik a blues. Blanche előkelő idegenként vonul be a szoba-konyhás lakásba, és selyemruhában vedeli sógora whiskyjét. Stanley nyers és szókimondó férfi – a gyenge idegzetű, finomkodó nővel nem tud összeférni. A letűnt fénykor romjaiba kétségbeesetten kapaszkodó Blanche titkokkal, tragédiákkal és hazugságokkal teli múltat vonszol maga után, Stanley pedig módszeres kegyetlenséggel fog hozzá, hogy ezt a múltat ellene fordítsa.

Tennessee Williams, a huszadik század legnagyobb amerikai drámaíróinak egyike, szenvedélyes történetet írt magányról, életstratégiákról és élethazugságokról. A darab 1947-ben meghozta számára a Pulitzer-díjat, és óriási színpadi sikert aratott. 1951-ben forgattak először filmet belőle, Elia Kazan rendezésében, a főszerepekben Vivien Leigh-vel és Marlon Brandóval.

„Számomra a színház az emberben való gyönyörködés helyszíne. Az ember szépségében és zavarosságában, az értelmében és a gyávaságában, a derűjében és a kegyetlenségében, a szerelmében és a félelmeiben. A férfiben és a nőben való gyönyörködés helyszíne, meg a gyerekben és az élettől távolodó öregségben. A színház az ember lényege.” Kiss Csaba

Kiss Csaba: “A nézőtéren Blanche-ok ülnek”. Boon.hu, 2012. december 1. »
Kicsapva a nagyvilágba. Interjú Kiss Csaba rendezővel. Minap.hu, 2012. december 1. »
A vágy villamosa. Miskolci Televízió, Promenád, 2012. november 29. 18:25 »
Kocsis Pál: „Felsorolhatatlanul sok kérdésem lenne”. Boon.hu, 2012. november 29. »
Beton repedéseiből a fűszál – Interjú: Györgyi Anna színművésszel. Bujdos Attila interjúja. Boon.hu, 2012. november 27. »
Belső pokol Miskolcon - Kovács Bálint blogbejegyzése az Egyfelvonás - Origo kultúra oldalon